Gyönyörűen felújították a Román csarnokot a Szépművészeti Múzeumban, és két hétre látogathatóvá is tették (április 2-ig), hogy aztán csak az épület teljes felújításának végeztével, októberben nyissa meg újra a kapuit az érdeklődők számára.
Izgatottan vártuk a belépést, hiszen a képek alapján gyönyörűnek tűnt a terem, arról nem is beszélve, hogy igazi különlegesség a meglátogatása: a látogatók előtt 70 éve zárva van a háborúban megrongálódott, majd műkincsraktárnak használt helység.
Nem kellett csalódnunk, gyönyörű terem tárult elénk. Meg kell mondjam, én nem vagyok feltétlen híve az ilyen perfekcionista felújításoknak, számomra növeli a patinát, ha kicsit kopott, kicsit sérült, mert akkor tudom, hogy eredeti és igazi. Itt azonban nem erről van szó, ez a terem rendesen lepusztult, így nem volt más út, hogy a látogatók számára élvezhető legyen.
A középkori bazilika belső terét megidéző terem csodálatos falfestményekkel van tele, amelyek eredetivel megegyező újjáalkotásán 70 restaurátor dolgozott. A legnagyobb károkat az okozta, hogy a megrongálódott tetőszerkezet miatt a terem beázott, konkrétan havat is lapátoltak innen, a nedvesség pedig rengeteg kárt okozott.
Érdekesség, hogy a restaurátorok a freibergi kapu gipszmásolata fölött időkapszulát találtak az egyik rozettában: a kis üvegben talált cédulán Beszédes Ottó leírja, kik vettek részt a Román csarnok festésében:
„A román terem festését tervezte Glaser János festő mester, a figurális részletek Reissmann Miksa festömüvésztöl készültek, a díszletfestések Beszédes Ottó festösegéd vezetése alatt készültek el. – Továbbá a két lépcsöház, a Díszterem, Michel Angelo terem, a Dór és a Ión termek festömunkái, szintén az itt nevezet festöktöl készültek. Ezen munkák kivitele 1903 október elejétöl 1904. junius végéig tartott. –
Ezen okmányt ide elhelyeztem mielött az állványt a teremböl lebontották. –
1904. május hó. 28-án Beszédes Ottó”
A rekonstrukciót könnyítette, hogy a teremben az eredeti állapot mindenhol látható maradt, így a festés során csak az autentikus árnyalatokat kellett megtalálni, hogy újra megalkothassák az 1906-os nyitásra elkészített eredeti állapotot.
A csarnok megépítésének célja az volt, hogy a látogatók számára megismerhetővé tegyék a középkori építészet történetét, bemutassák a kor divatos gipszmásolatait. Ezek a felújítás során máshova költöztek, most a csodálatos falfestményeket, a nagy kaput és egy csodálatos, régi faajtót nézhetünk meg.
