Az első napon Furnas felé vettük az irányt, ahol a Terra Nostra botanikus kertet, a caldeirasokat, és a Furnas-i tavat néztük meg. Bár a gépünk előző este késett, így eléggé az éjszakába nyúlva érkeztünk meg, reggel alig vártuk, hogy végre meglássuk ezt a tájat, ahová éjjel megérkeztünk.
Elindultunk tehát a déli parton, és kezdetét vette a rutin, amely szerint minden út tovább tart, mint amennyinek lennie kellene, ugyanis állandóan megálltunk valami szépségnél. 🙂
Az első ilyen stop Vila Franca do Campo-nál volt, ahol a partról közvetlenül rálátni arra a pici szigetre, Ilhéura, aminek egy szabályos kör forma van a közepén. Felülről a legjobb, ahonnan én nem tudtam lefotózni, de mutatok olyat, aki igen:
Ahogy tovább haladtunk, már a hegyoldalban, nem is tudom pontosan, hogy hol álltunk meg egy kis pihenőhelynél, ahol pedig egy kis madárparkhoz nyílt bejárat. Gyönyörű növényvilág fogadott itt is, és volt egy ketrec, ahol ők laktak:
Nem sokkal később aztán megérkeztünk Furnas-ba, a Terra Nostra botanikus kerthez. Itt a megszokott helyi logika szerint a táblák egy darabig vezetnek, hogy merre kell menni, ám az utolsó kanyart, ahol balra fordulva 50 m-re ott a bejárat, már nem jelzik 🙂 Persze ez inkább vicces, mint kellemetlen, pici falukról van szó, szóval eltévedni olyan nagyon nem lehet, de legalább a legtöbb utca egyirányú.
Terra Nostra botanikus kert
Szóval, a Terra Nostra botanikus kert. A belépő 8 euró, ami akkor is ennyi, ha szeretnél fürdeni, és akkor is, ha nem. A parkban ugyanis van egy termálfürdő is, amelyet 1780-ban épített az amerikai konzul, döbbenetes sárga színe van a vastartalom miatt.
Maga a park csodás növényvilágot tár elénk. Rengeteg növényfajt megtalálunk itt. Mi nagyjából 3 órát töltöttünk el a körbejárásával, a sétaút egyébként 1,5 km, szuper program.
Caldeiras
Nem messze a parktól Caldeirasokat találunk, a vulkáni tevékenység eredményeként feltörő gejzírek szuper látványosságot eredményeznek.
Furnas-i tó
A tó mellett is sétálhatunk a kis gejzírek között. Itt készül a híres furnas-i étel, amelyben mindenféle hozzávalót kevernek össze egy nagy lábosban, amit leeresztenek a gejzírbe. 6 óra alatt összefő, utána kiemelik, és már ehető is.
A tó partján áll egy templom is: régen birtokba vette a természet, gyönyörű.
