[bt_bb_section layout=”boxed_1200″][bt_bb_row][bt_bb_column width=”1/1″][bt_bb_text]
Szuper állatkertjeink vannak itthon, és már régen rájöttem, hogy a legjobban a kicsiket szeretem, ott lehet a legjobbakat kalandozni az állatokkal. Főleg télen. Ezúttal Kecskemétre mentünk.Olvass tovább »Szibériai tigris és sarki róka a Kecskeméti Állatkertben
Velencében több színház is van, ám az egyik régi épület – amiben korábban még soha nem jártam – most már élelmiszerboltként üzemel. Ez kicsit olyan, mint az Aldi a Kossuth mozi helyén, csak még rosszabb. Meghagyták a belső tereket, a színpad helye, sőt, az erkély is megvan, ám chipsek villognak a falfestmények mellett.
A Csábítás címmel magyarul most először megjelenő Thomas P. Cullinan-regény 1966-ban íródott, 1971-ben elkészült első filmes adaptációja Clint Eastwood főszereplésével… Olvass tovább »Bájos lányregény a gótikus mese
Isztambul turisztikai imázsfilmje önmagát dokumentumfilmnek álcázva került a világ moziforgalmazásába, és gyönyörű városképekkel, kedves, mosolygós, macskasimogató török emberekkel csábítja a… Olvass tovább »Kedi – Isztambul macskái
A „súlyosan beteg tini szerelmes lesz” egyre nagyobbá duzzadó hullámát üli meg a Nicola Yoon bestseller regénye alapján készült Minden,… Olvass tovább »Minden, minden
A felsőlajosi Magán Zoo az egyik legcsodálatosabb állatkert: megálmodója, Tibor, kézzel nevelte majdnem az összes nagymacskát, akik ezért egészen máshogy viselkednek, mint azt állatkertben megszoktuk.Olvass tovább »Magán Zoo, Felsőlajos – nagymacskák
A Grand Budapest Hotel nagy részét Wes Anderson Németországban, Drezdában és környékén forgatta. Ikonikus képeinek nagy része nem díszlet, hanem a valóságban is létező épület, helyszín, ami csak még különlegesebbé teszi a csodás fantáziájú rendező filmjeit.Olvass tovább »Grand Budapest Hotel kirándulás – Wes Anderson
Ki az, aki használta már a Facebook-on azt a funkciót, amellyel meg lehet nézni, bizonyos ismerőseink mikor voltak utoljára bejelentkezve? Aki most gondolatban azt válaszolta, „én igen”, annak érdemes elolvasnia Dave Eggers 2013-ban megjelent, A kör című könyvét, mert ő akkor már elindult azon a spirálon, amelyről az amerikai író mesél. Eggers a magyarul is megjelent, kafkai Hologram a királynak után most egy olyan témához nyúlt, amelyről mindenkinek van véleménye, és bár bizonyos pontokon egészen a ponyvairodalom szintjére süllyed mind stílusban, mind szóhasználatban, nem szabad szó nélkül túllépni rajta.Olvass tovább »A cápa, amelyik fölfalja a világot
Egy adaptáció esetében mindig az az egyik legfontosabb kérdés, hogy a tényszerű cselekmény vizuális megjelenítésén kívül milyen módon sikerül felidézni az alapjául szolgáló művet. Dragomán György A fehér király című regénye esetében ez azért is volt különösen érdekes, mert a sodró lendületű, tudatfolyam szerű elbeszélői stílus legalább annyit hozzátesz a mű különleges világához, mint az ábrázolt események nyilvánvalóan valós alapja. Nem titok, bár a regényből egyértelműen sehol nem derül ki, hogy a szerzőt saját, az 1980-as évek Romániájában eltöltött gyerekkora inspirálta a történet megírására, ahol a középpontban az elnyomó rendszerben megélt hétköznapi élet áll.Olvass tovább »Elillanó mágia – A fehér király
Radu Mihaileanu túl nagy feladatot kapott, amelyet mintha a hatáskeltő eszközök kézikönyvét lapozgatva próbált volna megoldani, amikor Nicole Krauss több… Olvass tovább »A szerelem története
Amíg a legtöbb filmes húsz évesen még azzal kísérletezik, hogyan lehet mozgóképes eszközökkel egy koherens történetet elmesélni, addig a kanadai Xavier Dolan ugyanennyi idősen elkészítette első, kissé még kiforratlan, ám hatásában és érzelmi komplexitásában nagyon erős első nagyjátékfilmjét, a Megöltem anyámat. A film főhőse egy tizenhat éves kamaszfiú – maga a rendező játssza el -, akinek anyjával való szembenállása a serdülőkorából és a saját felfedezett, ám elmondhatatlan homoszexualitásából fakad és végül anya és fia elválásához vezet. Már rögtön az első filmben megjelennek mindazok a tematikai elemek, amelyek végigkísérik az eddig hat nagyjátékfilmből álló életművet: az anyával való konfliktus, az apa hiánya, a másság miatt érzett kívülállóság és a negatív megkülönböztetés.Olvass tovább »A naplóírás művészete – Xavier Dolan
J. J. Abrams egyértelműen szeretettel, sőt, rajongással állt a Star Wars folytatásához, ez látszik az Ébredő Erő minden képkockájából. De az is látszik, hogy a történet most kikerült az Alkotó kezéből, és a Rajongóéba került át.
Az írás spoileres.Olvass tovább »Hová lett a mítosz az új Star Warsból?
