Szörnyek és szerelmek
A klasszikus mesék Hollywoodban divatos látványorientált újramesélésének margóján az olasz Matteo Garrone kifordítja az ismert mesei helyzeteket és egy egészen… Olvass tovább »Szörnyek és szerelmek
A klasszikus mesék Hollywoodban divatos látványorientált újramesélésének margóján az olasz Matteo Garrone kifordítja az ismert mesei helyzeteket és egy egészen… Olvass tovább »Szörnyek és szerelmek
A Teljesen idegenekkel az emberi kapcsolatok mélyére ásó Paolo Genovese ezúttal eggyel szűkebbre vette vizsgálata tárgyát, és A hely című filmben most magával az emberrel foglalkozik. Arra keresi a választ, hogy meddig megyünk el, ha valamit meg szeretnénk kapni; morális határaink vajon állandóak-e, vagy a helyzettől függően változnak. Ehhez a Christopher Kubasik író által jegyzett 2010-es The Booth at the End című kétszer öt részes sorozatot veszi alapul, néhol teljesen átemelve, néhol új karaktereket is beleírva a történetbe.Olvass tovább »A hely – Paolo Genovese új filmje
Harmincöt évesen filmet készíteni a saját felnőtté válásunk első nehézségeiről, azokról, amelyekkel gimnazista korunkban küzdöttünk meg, kicsit úgy tűnik, mint a terápia, aminek már nagyon ideje volt. Greta Gerwig első, bevallottan önéletrajzi filmjében saját kamaszkoráról mesél, apró-cseprő harcairól a szüleivel, a házi feladattal, és az első szerelmekkel. Az a különc, a társadalmi normáknak megfelelni nem tudó, és nem is akaró karakter, akit színészként eddig szinte minden szerepében láthattunk tőle, az általa írt főhősben is visszaköszön – ám saját megfogalmazásában nem olyan karakteres.Olvass tovább »Lady Bird – Küzdelmes kamaszbohóságok
A coming of age történetek hagyományos konfliktusábrázolását félredobva a Szólíts a neveden úgy meséli el önmagunk és a saját boldogságunk megtalálásának útját, hogy közben nem történik semmi, vagy ami mégis, arról elfordul a kamera. Mert itt nem az a fontos, ami megtörténik, hanem az, ami közben belül játszódik. Komplex érzéseket a legnehezebb szavak nélkül ábrázolni, kizárólag az atmoszféra és a hangulat megteremtésén keresztül. Mégis érzékiséggel és érzékenységgel telített bő két órát tölthet a néző az észak-olaszországi nyárban Luca Guadagnino legújabb filmjében, amely André Aciman naplószerű, belső monológhoz hasonlítható regényét igyekezett vizuálisan megjeleníthetővé tenni.Olvass tovább »Elbűvölő és csábító olasz nyár
Premierek a moziban 2018-ban, filmek és dátumok.
A Csábítás címmel magyarul most először megjelenő Thomas P. Cullinan-regény 1966-ban íródott, 1971-ben elkészült első filmes adaptációja Clint Eastwood főszereplésével… Olvass tovább »Bájos lányregény a gótikus mese
Isztambul turisztikai imázsfilmje önmagát dokumentumfilmnek álcázva került a világ moziforgalmazásába, és gyönyörű városképekkel, kedves, mosolygós, macskasimogató török emberekkel csábítja a… Olvass tovább »Kedi – Isztambul macskái
A „súlyosan beteg tini szerelmes lesz” egyre nagyobbá duzzadó hullámát üli meg a Nicola Yoon bestseller regénye alapján készült Minden,… Olvass tovább »Minden, minden
A Grand Budapest Hotel nagy részét Wes Anderson Németországban, Drezdában és környékén forgatta. Ikonikus képeinek nagy része nem díszlet, hanem a valóságban is létező épület, helyszín, ami csak még különlegesebbé teszi a csodás fantáziájú rendező filmjeit.Olvass tovább »Grand Budapest Hotel kirándulás – Wes Anderson
Egy adaptáció esetében mindig az az egyik legfontosabb kérdés, hogy a tényszerű cselekmény vizuális megjelenítésén kívül milyen módon sikerül felidézni az alapjául szolgáló művet. Dragomán György A fehér király című regénye esetében ez azért is volt különösen érdekes, mert a sodró lendületű, tudatfolyam szerű elbeszélői stílus legalább annyit hozzátesz a mű különleges világához, mint az ábrázolt események nyilvánvalóan valós alapja. Nem titok, bár a regényből egyértelműen sehol nem derül ki, hogy a szerzőt saját, az 1980-as évek Romániájában eltöltött gyerekkora inspirálta a történet megírására, ahol a középpontban az elnyomó rendszerben megélt hétköznapi élet áll.Olvass tovább »Elillanó mágia – A fehér király
Radu Mihaileanu túl nagy feladatot kapott, amelyet mintha a hatáskeltő eszközök kézikönyvét lapozgatva próbált volna megoldani, amikor Nicole Krauss több… Olvass tovább »A szerelem története
Amíg a legtöbb filmes húsz évesen még azzal kísérletezik, hogyan lehet mozgóképes eszközökkel egy koherens történetet elmesélni, addig a kanadai Xavier Dolan ugyanennyi idősen elkészítette első, kissé még kiforratlan, ám hatásában és érzelmi komplexitásában nagyon erős első nagyjátékfilmjét, a Megöltem anyámat. A film főhőse egy tizenhat éves kamaszfiú – maga a rendező játssza el -, akinek anyjával való szembenállása a serdülőkorából és a saját felfedezett, ám elmondhatatlan homoszexualitásából fakad és végül anya és fia elválásához vezet. Már rögtön az első filmben megjelennek mindazok a tematikai elemek, amelyek végigkísérik az eddig hat nagyjátékfilmből álló életművet: az anyával való konfliktus, az apa hiánya, a másság miatt érzett kívülállóság és a negatív megkülönböztetés.Olvass tovább »A naplóírás művészete – Xavier Dolan
J. J. Abrams egyértelműen szeretettel, sőt, rajongással állt a Star Wars folytatásához, ez látszik az Ébredő Erő minden képkockájából. De az is látszik, hogy a történet most kikerült az Alkotó kezéből, és a Rajongóéba került át.
Az írás spoileres.Olvass tovább »Hová lett a mítosz az új Star Warsból?